Kedves Mini,
Én tavaly év őszén jöttem a vásárhelyi Bolyaiba gólyaként, azaz kilencedikes bolyaisnak:).
Megvallom, rengeteg merészség, vagyis inkább magabiztosság, határozottság kellett ahhoz, hogy 'sikeresen' végigéljem az első félévet itt.
Amellett, hogy majdnem kétszáz kilométer választ el otthonomtól, szüleimtől, barátaimtól, egy teljesen új, szó szerint kétszázszor nagyobb várost (Barót- Vásárhely), lakhelyet kellett (kell) megszoknom... Ennyi idősen elkerülni 'anyuci meleg főztjétől' nem is olyan egyszerű dolog. Viszont mindezeket vállalva elszántan jöttem Tanulni a Bolyaiba, amit (még) nem bántam meg egyáltalán, sőt, eddig még mindig csak büszkélkedtem vele, persze amellett, hogy nem kis munka 'jól teljesíteni' a suliban (a jó, itt a minimum kilences média:p). A 'Tanulni' szót azért írtam nagy betűvel, mert a tanároknak, az, hogy a Bolyaiba jelentkeztél alapból azt bizonyítja, hogy Tanulni akarsz, és nem lazulni:D. Viszont azt gondolom, sőt, eddigi tapasztalataimból kiindulva biztos vagyok benne, hogyha kitartóan és tisztességesen végigtanulom a líceumi négy évet a Bolyaiban, érettségi előtt nem lesz szükségem póttanárra egy tantárgyból sem. Simán, nyugodtan vonulhatok majd be a vizsga-terembe, mivel százszázalékos felkészítést nyújtanak a tanárok, minden órán, minden tantárgyból (lehet az szak- vagy épp nem szaktantárgy).
Valóban nem könnyű, sőt néha nagyon is nehéz,  de túl lehet élni, a titka csupán a minden napra való tanulás, meg az odafigyelés.
Én bátran ajánlom a Bolyait! Amellett, hogy lehetőséged van megtanulni tökéletesen azt, ami igazán vonz és érdekel, pszichológiailag és szociológiailag is nagymértékben nevelnek a tanárok:).
Nem túlzok, ha látják rajtad az akaraterődet, 'lelkükön viselik a sorsodat' .
A gyergyói sulit nem ismerem, de remélem ez a kis beszámolószerűség a Bolyairól, segít a döntésedben:).