Arra lennék kíváncsi, hogy mit gondolnak az emberek arról, hogy mikor érdemes/kell belekezdeni a pasizásba/csajozásba. Szerintem kissé a kamaszok el vannak tévedve ebbe az "útvesztőbe", azért nyitottam ezt a témát. Azt látom a jelenlegi helyzet mögött, hogy azért érzik egyedül/párkapcsolatra kiéhezve magukat a tinik, mert a legtöbb családba, nincs elegendő figyelem fordítva a tinik lelkivilágára és szükségük van más támaszra, például egy társra. Mivel a többségnél ez a probléma fenn áll és sokan emiatt nagyon fiatalon belekezdtek különböző párkapcsolatokba, és a párkapcsolatok intenzív "élésébe" divattá is vált, ami ahhoz vezetett, hogy akinek a családi helyzete harmonikus az is, úgy érzi, hogy rettentő szüksége van arra, hogy legyen valakije. Nos a hiba nem a tizenévesekben van. A probléma orvoslása szerintem a családi körülmények ember/gyerek-barátibbá tétele. Ehhez várok hozászolásokat, véleményeket.